Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Kányádi Sándor: Strada noastră (A mi utcánk Román nyelven)

Kányádi Sándor portréja

A mi utcánk (Magyar)

A mi utcánk olyan utca,
nem is utca, csak fél utca.

Egyik felén füstös, mohás
cserepekkel három faház.

Átellenben üres kert és
szegydeszkákból rossz kerítés,

három fűzfa, térdig nyesve,
vigyázgat a verebekre.

A fűzfáktól kicsit fönnébb,
ahol már a végét hinnéd,

érkezvén a mi kapunkba,
megszusszan a keskeny utca.

Onnan aztán jobbra kaptat,
két kapu és három ablak

útját állja, s mondja: vissza.
Nem zsákutca: csak tarisznya.

Nem is módos, inkább szegény
(jaj, de nagyon szeretem én).

Innen csak indulni lehet,
s aki indul, visszajöhet.

Tisztesség dolgában mindig
tanulhat itt, el a sírig.

Becsületből, akit innen
tarisznyáltak, azt egykönnyen

nem fogja az élet piszka,
mert itt még a sár is tiszta.

Nem is értem, az a pózna,
lenn a sarkon várakozva,

miért nem mer fönnebb lépni,
lehet, hogy a fényét félti.



FeltöltőBandi András
Az idézet forrásahttp://mek.oszk.hu

Strada noastră (Román)

Strada noastră e aşa o stradă,
de nici nu e stardă, doar jumat de stradă.

Trei case din lemn pe de-o parte,
cu ţigle plin de muşchi, afumate.

Peste drum, pustie, e o gradină,
cu gard din putredă scândură,

cu crengi tăiate, trei sălcii,
au grijă de-un stol de vrăbii.

De la sălcii, puţin mai sus,
unde crezi, la capăt a ajuns,

sosind chiar la poarta noastră,
răsuflă îngusta stradă.

Apoi  la dreapta coteşte,
două uşi şi trei ferestre

o opresc - şi înapoi - o îndrumă.
E drum traistă, nu înfundătură.

Nu-i bogată, ba mai mult săracă
(mie oare cum să nu-mi placă?).

De aici, doar să porneşti poţi,
şi de pleci, poţi să te şi întorci.

Despre cinste aici un cuvânt
poţi să-nveţi pân la mormânt.

Cine a plecat de aic în traistă
cu onoarea înpachetată,

în viaţă nu va fi uşor de pătat,
căci la noi, şi noroiul e curat.

Nici nu-nţeleg, căci acel stâlp,
acolo jos, la colţ, de ce stă pe gând,

de ce nu urcă-n  sus, aicia,
poate îşi  păzeşte lumina.



FeltöltőBandi András
Az idézet forrásasaját

minimap