Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Kézai Simon: Nemrod va a vivere in Persia, i suoi figli: Hunor e Magor, in Meozia; la legenda della cerva (Ménrot Perzsiába, fiai: Hunor és Magor Meótiszba költöznek; a gímszarvas regéje Olasz nyelven)

Kézai Simon portréja
Cikos Ibolja portréja

Vissza a fordító lapjára

Ménrot Perzsiába, fiai: Hunor és Magor Meótiszba költöznek; a gímszarvas regéje (Magyar)

De mellőzve a ránk nem tartozó eseményeket, amelyek csak a tárgy színezésére szolgálnak, térjünk vissza Ménrothoz. Ez az óriás a nyelvzavarodás megtörténte után Evilath földjére költözött, amelyet akkortájt Perszisz (Perzsia) tartománynak neveztek és itt feleségétől, Eneetől* két fia született, tudniillik Hunor és Magor, ezektől származnak a hunok vagy magyarok. Az óriás Ménrotnak azonban, úgy beszélik, Eneen kívül még több felesége is volt, akiktől Hunoron és Magoron kívül több fia és leánya is volt. Ezen gyermekei és ezek ivadékai a Perszisz tartományát lakják, termetükre és színükre a hunokhoz hasonlítanak, csak beszédjükben különböznek tőlük egy kevéssé, mint a szászok a thüringiaiaktól. Minthogy pedig Hunor és Magor Ménrotnak elsőszülött fiai voltak, atyjukétól külön sátrakban laktak.
Történt pedig egy alkalommal, hogy vadászni mentek. A pusztában egy gímszarvas bukkant fel előttük, s amint menekült előlük, a meótiszi ingoványokba űzték. Ott azután végképpen eltűnt előlük, úgy, hogy hosszasabb keresés után sem bírtak semmiképpen sem ráakadni. Végre is, amikor az ingoványt keresztül-kasul barangolták, úgy találták, hogy alkalmas nyájak táplálására.
Visszatértek tehát atyjukhoz és amint beleegyezését megnyerték, minden jószágukkal egyetemben a meótiszi ingoványok közé vándoroltak, hogy ott telepedjenek meg. Meótisz vidéke Perszisz tartományával határos; egy igen szűk gázló leszámításával minden oldalról tenger zárja körül; folyóvizei egyáltalában nincsenek, de bővelkedik fűben, fában, szárnyasban, halban és vadban. A ki- és bejárás nehezen megy.
Amikor azután a meótiszi ingoványok közé letelepedtek, öt e sztendeig ki sem mozdultak belőle. Amint azonban egyszer a hatodik esztendőben kikalandoztak, egész véletlenül Belár fiainak gyermekeire és feleségeire akadtak, amint éppen férjeik nélkül sátoroztak a pusztában és sebesen vágtatva mindenestül a Meótisz ingoványai közé ragadták őket. Történetesen Dulának, az alánok fejedelmének két leányát is ezen gyermekek között kapták, ezek egyikét Hunor, a másikat Magor vette feleségül. Ezen asszonyoktól származnak a hunok vagy magyarok valamennyien.
Történt pedig, hogy miután már hosszasabban tartózkodtak az ingoványok között, igen hatalmas néppé kezdtek növekedni, olyannyira, hogy az a föld többé sem be nem fogadhatta, sem nem táplálhatta őket.

* Enee, Eneth, Enech néven szereplő ősanya. Az „ünő" szó régi magyar alakja elterjedt felfogás szerint.



FeltöltőBenkő Márti
Az idézet forrásaKézai Simon Magyar Krónikája

Nemrod va a vivere in Persia, i suoi figli: Hunor e Magor, in Meozia; la legenda della cerva (Olasz)

Ma trascurando i fatti che non ci riguardano, e che
servono soltanto a render più colorato l’argomento,
torniamo da Nemrod. Costui, dopo l’enorme
confusione babelica, si trasferisce sulla terra di Evilath,
che a quei tempi veniva chiamato regione della
Perside (Persia), dove sua moglie, Enèh* gli diede due
figli; Hunor e Magor, da coloro discenderanno gli Unni
o Magiari. Nemrod il gigante, come si narra, oltre sua
moglie, Enèh, ebbe svariate mogli, da cui naquero
diversi figli e figlie. Questi figli e i loro discendenti
abitano la regione della Perside; come statura e
carnagione somigliano agli Unni, si distinguono un
po’ solo in parlata, come il sassone dal turingiano.
Visto che Hunor e Magor erano figli primogeniti,
abitavano nelle tende separate dalla madre.* Un bel
giorno andarono a caccia. Nella steppa, davanti a loro,
comparve una cerva che fuggendo, finiì dritto nella
Palude di Meotide. Là sparì definitivamente alla loro
vista, tanto che neanche dopo una lunga ricerca
riuscirono a trovarla. Infine dopo aver percorso la
palude in lungo e in largo, constatarono, che sarebbe
stato ideale come nutrimento per la gregge.
Tornarono dunque dal padre, e dopo aver ottenuto
il permesso, insieme a tutti gli animali si trasferirono
nella Palude di Meotide, per stabilirvisi là per sempre.
Il territorio di Meozia, confina con la regione della
Perside e con esclusione di un piccolo guado, da tutti
i lati e circondato dal mare; fiumi non ne ha, ma è
ricca d’ erba, di alberi, di volatili, di pesce e di
selvaggina. Per penetrarvi e per uscire è alquanto
difficile. Dopo essersi stabilizzati nella Palude di
Meotide, non si mossero di là per cinque anni.
Nel sesto anno essendo usciti per un’escursione,
per puro caso si imbatterono nelle mogli e dei figli
di Belar, che erano li accampati nella steppa, senza
i rispettivi mariti, le rapirono e galoppando a più non
posso le trascinarono nella Palude di Meotide.
Si dà il caso che tra di loro vi fossero anche le due
figlie di Dul, il principe degli Alani, di cui una sposerà
Hunor l’altra Magor. Da queste due donne
discendono tutti gli Unni o Magiari. Dopo una
permanenza piuttosto lunga nelle paludi, la
popolazione è aumentata a dismisura, tanto che la
terra non fu più in grado di accoglierle e di nutrirle.

*Enèh è il nome della progenitrice. Secondo
un'opinione diffusa, sarebbe la forma antica del „ünő“
(giovane cerva) ungherese.



FeltöltőCikos Ibolja
Az idézet forrásasaját

minimap