Karádi Kázmér: Az én mesém

Saját folyómnál horgászok
Mesékre, történetekre,
S a kristálytiszta víz alatt
Ezüstös mondák cikáznak.
Néha felrándulok a forráshoz
Iszok a regékből, feltöltöm magam
A homokviharba veszett idők,
S messzeségek lágy sodrásával.

Pescuiesc în propriu-mi râu
După poveşti, întâmplări,
Şi sub apa cristalină
Basme argintii fulgeră.
Uneori  mă reântorc la izvor,
Beau din legende, mă reâncarc
Cu timpul pierdut în furtuna de nisip,
Şi cu şuvoiul lin al depărtării.