Karinthy Frigyes: Mene Tekel (Méné, tekel.. Angol nyelven)

Hallgasd meg, aztán mondd utánam ezt:
Versben mondom, hogy jobban megjegyezd.

Szívedbe vésem és füledbe rágom:
Rossz volt embernek lenned a világon,

E korban, melynek mérlege hamis,
S megcsal holnap, mert megcsalt tegnap is.

Délben az ember megkísértetett,
Az éjben sírtak a kísértetek.

Siratták Krisztus gyötrelmes keresztjét,
De a gyilkost megint hősnek nevezték.

A férfi vért ivott s a nő velőt,
Kint a költő bőgött a bolt előtt.

Halottra adtak selymet és brokátot,
Az élő rongyos volt és vért okádott.

Virággal hintették a síri vermet,
Az élő künt a hó alatt didergett.

Hangos szóval esküdtek a koporsón,
Az élő halkan jajgatott a borsón.

Bámult a gyermek, nagy szemét kinyitva,
Az aggok hallgatták, gyáván sunyítva,

De szembeköpte mesterét a hitvány
Piszkos rüpők, a szemtelen tanítvány.

Hajók rohantak égő tűzveszélyben,
A ringyók cifra rongya szállt a szélben,

De a legszebb és a legékesebb
Szemétdombon rohadt el, mint az eb.

Most hát kezem tördelve, sírva kérlek,
Vigyázz, figyelj: készül a tiszta mérleg.

Tedd most szívedbe és füledbe el -
Az értelmét majd megtudod, ha kell.

MÉNÉ, TEKEL - ha érted, vagy nem érted,
Jegyezd meg jól: tenéked szól s teérted.

Egykoron sötétben elmondott dalom,
Mint lángírás, világít a falon.

Jegyezd meg jól: ma szürke szók ezek,
De élni fognak, hogyha én nem élek
S lesznek, ha nem leszek.

First hear, then repeat what I say; it's rhymed
The better to keep it fixed in your mind.

I engrave it without your heart: no doom in
This world could be worse than being a human

In this age, whose bookkeeping records cheat:
Faise entries each day on your balance sheet.

The man was enticed in the midday light
And the phantoms howled in the deep of night
.
They lamented Christ on his cross of pain
But hailed the killer as hero again.

He guzzled the blood, and the brain she swallowed,
While out on the pavement the poet bellowed.

The dead were adorned in silk and brocade;
The living puked blood and their clothes were frayed.

The graves were garnished with garlands of rose;
The living hunched frozen under the snows.

Loud promises on the coffin were made;
The dead wailed softly while they knelt and prayed.

With eyes open wide the child looked around;
The old people crouched and uttered no sound
.
But he — a disciple in days gone by —
Mean cutpurse — he spat in his master's eye.

Frigates went speeding through fiery seas
And the whore's gaudy rags flapped in the breeze.

But the best and brightest one of the lot
Was lett like a dog on a dunghill to rot.

Now, tearfully clecnhing my hands, I implore you —
Take care, the account's being entered for you.

Safe in your heart, in your ears, let it stay —
You'll know how to read it, on the right day.

MENE TEKEL — you may not comprehend it,
But take note: it is for you I intend it;

My words in the dark, so hushed and so small,
Are written like flame on Belshazzar's wall.

Today they may seem to be grey and blurred,
But mark them carefully — mark every word:
When l'm stilled, they'll be heard.