Karinthy Frigyes: Méné, tekel..
Méné, tekel.. (Magyar)Hallgasd meg, aztán mondd utánam ezt: Szívedbe vésem és füledbe rágom: E korban, melynek mérlege hamis, Délben az ember megkísértetett, Siratták Krisztus gyötrelmes keresztjét, A férfi vért ivott s a nő velőt, Halottra adtak selymet és brokátot, Virággal hintették a síri vermet, Hangos szóval esküdtek a koporsón, Bámult a gyermek, nagy szemét kinyitva, De szembeköpte mesterét a hitvány Hajók rohantak égő tűzveszélyben, De a legszebb és a legékesebb Most hát kezem tördelve, sírva kérlek, Tedd most szívedbe és füledbe el - MÉNÉ, TEKEL - ha érted, vagy nem érted, Egykoron sötétben elmondott dalom, Jegyezd meg jól: ma szürke szók ezek,
|
Kérjen fordítást! |