60 (Fölemellek hogy lássanak) (Magyar)
Fölemellek hogy lássanak kőből vagy te elrejtett karmokkal és fényerekkel a homlokodon a hang és szín törvénye nem idegen nekem és meghatározza előttem a tájat lassú mozdulások az unalom felhői esőznek ellenségeink átlátszó tagokkal ülnek a kanálisok rácsain megzsúfolt pillanat a harcok trombitái összetörtek anyja mellén kövéren csüng a magzat ki tudja mi lesz belőle a könyörületes ábrázatot keresem akit valaha jól ismertem gazdátlan tányér az asztalon a fa hegyén egyedül él a madár és fekete éneket sír nyissuk ki az ablakot ahonnan a győzelem embereit látni összetartozás szavai kikelnek a homokban mellettem vagy és a tied vagyok énekelj a sötét házak között örömünk vitorlái lobognak. Feltöltő | Fehér Illés |
Az idézet forrása | http://dia.jadox.pim.hu |
|
|