Kassák Lajos: Mondtam egy lánynak:
Mondtam egy lánynak: (Magyar)Rózsám, be jó párnák lennének a te érő melleid az én kenyértelen gondjaim alá! (S ő szemérmesen nevetett.)
Galambom, be szép árboc lenne a te pávás derekad az én süllyedező gerincem mellé! (S ő nevetve megperdült a sarkán.)
Kedvesem, be szépnek mutatnák a te hetyke combjaid az én furulyás lábszárcsontjaimat! (S ő, mintha meggyulladt volna a nevetéstől.)
Szívem, piros rokolyád, be szép lenne a bokor alatt az én ágyazó karomon fekete napszálltáig! (S őtet térdre csiklandozta a nevetés.)
Egyetlenem, be szép is lenne a te termő asszonyságod az én özvegy, hebehurgya életem mellett! (S ő csak nevetett, már harapósan nevetett.)
Aztán: szürke ködmönben egyedül ment át a mezőn, s én kigombolt gallérral nótát fütyürésztem a dombon.
|
FordításokSzerbRekao sam jednoj devojci: Fehér Illés Kérjen fordítást! |