Kemenczky Judit: Krst pustinje (A sivatag keresztje Szerb nyelven)
|
A sivatag keresztje (Magyar)Ingó fák délibábja a tökéletesen sárga semmiben az agyban gerjesztett feszültség villámló fájdalma a koponya napórájában a prófétaidő lassan lepergő molekulák homokszemcséit görgeti Ez lenne a sivatag? amibe esőtonnák könnyek korbácsolják az életet? Igen Ez. az ég szívritmusával amit ma magamhoz veszek szűziesen fehér kerek ostyaként hogy érezzem mellkasom tabernákulumában dobogni a misztikus nők e fénnyel terhes víztiszta csatornák ellenállhatatlanul édes erejét kristályhalmok kottafejek kékeszöld hangok a száj vak börtönéből szökött vadmadárként egyenként szállnak fel feketén suhogó ruhák a trónusán három személyben hallgató egyetlen és szent királyhoz: Krisztus a neve Mit mondjak Neked magamról e kitépett papírlapon Aki vércseppjeimet is számon tartod darabonként megszámlálod hiszen e rubintvörös áttetsző folyékony kövek alkotják a Te élve lélegző palástod szegényes díszeit mit mondjak Rólad magamnak sivatagi szobámban? ahogy naponta kiemeled ágyából fölemeled a két kezem és megveted a kereszt ágyát fehéren hullámzó mellkasomon
|
Krst pustinje (Szerb)U savršenom žutom ništa fata morgana pomičnih drva u mozgu sevajuća bol inducirane napetosti vreme proroka u lobanji sunčanog sata sporo kotrljajuće molekule peščanih čestica valja Zar je to ta pustinja? u kojoj tone kiše suze bičuju život? Da Ta. sa ritmom nebeskog srca što danas u sebi primam u vidu nevinobele okrugle hostije da bi u tabernakulumu mojih grudi osećao kucanje neodoljivu slatku snagu sa tim svetlom otežane vodenobistre kanale mističnih žena gomile kristala glave nota plavkastozeleni glasovi kao odbegle ptice pojedinačno lete iz slepog sužnja usta crnošušteća odeća do na piedestalu u tri lika šutećeg jedinog i svetog kralja: ime mu je Hrist Šta da Ti pričam o sebi na tom otkinutom delu papira Ti koji mi i o kapima krvi vodiš računa pojedinačno ih prebrojavaš jer ti rubincrveni prozirni tečni kamenčići čine sirotinjske ukrase na Tvom živodišućem plaštu šta da pričam o Tebi samoj sebi u mojoj pustinjskoj odaji? kako svakodnevno uzdižeš iz kreveta podižeš mi ruke i postaviš postolje krsta na mojim belim talasastim grudima
|