Kiss József: A sphynx
A sphynx (Magyar)Feje fölött az izzó sárga ég, Köröskörül magány és messzeség, Lábainál a rőt, sivár homok, Sehol se élet-, se halálnyomok. — Im, ez a sphynx.
Kőarczán közöny a néma lepel, Kőszeme nem kérdez és nem felel, Kőkeblét hiába kendözgeti A hajnal, az alkony — mindegy neki. — Mert ő a sphynx.
Évezredek mentek fölötte el, Ő lomhán gunnyaszt. Szót se érdemel. Mindössze annyi történt azalatt, Hogy nőtt a föveny egy pár vonalat. — Nem méri a sphynx.
S jőnek utána uj évezredek, Mi lesz? Mi lenne? A homok pereg, Ma még csak köldökéig ér neki, Egykor majd egészen betemeti. — Mit bánja a sphynx!
|
FordításokNémetDie Sphinx Mucsi Antal Kérjen fordítást! |