Kondor Béla: Események

A keresgélő szeszély
finom megkönnyebbülés.
A beteljesült szerelem
rövid lánglövelés.
Tápászkodó vasmacskák,
hófehér fejbiccentés,
íme ez esett velem.
És meredek utacskák.

Ahogy megeshetett,
másképpen is lehet.
Csodálom, hogy élek.
Tapintás és események,
fény és mélység,
emberi lények
közepette meg nem
haltam még.
De megszülettem.

Il capriccio indagatore
delizioso sollievo.
L’amore compiuto
fiammata corta.
Ancore che si trascinano,
candide cenni di testa,
è ciò che mi è successo.
E sentieri ripidi.

Com’è potuto avvenire,
può esser’ diversamente.
Mi meraviglio di esser’ in vita.
Palpamento e avvenimenti,
luce e profondità,
tra gli esseri umani
non son morto ancora.
Ma son già nato.