Kormos István: Csillagom...

Szárnyas cseléd az anyám
Elment a Tejútra,
Kócos angyalok ingét
Kék teknőben mossa.
Szőke kontya kibomlik,
Haja száll a szélben,
Teregeti a ruhát
Napsugár-kötélen…

Mosásért az angyalok
Csillagokat adnak,
Ezüstöst és ragyogót
Kötényibe raknak.
Boldogan viszi szegény,
Bandukol a porban,
S megáll gyönyörködni a
Kapott csillagokban…

Kiveszi a legszebbet
Csöndben a kötényből,
Mutatja a fiának:
Énnekem az égből.
Azt a fényes csillagot
Lesem minden este,
Így láthatok a sárból
Szegényen is mennybe…
 
(1944)

Mia madre serva alata
Volata sulla Via Lattea,
Per lavare la camicia
Degli angeli, nella tinozza.
Sciolta la crocchia bionda,
Volano i capelli nel vento,
Su un filo fatto di raggi,
Stende il bucato lavato…

Per il bucato lavato
Gli angeli regalano stelle,
Le émpiono il grembiule
Con brillanti e argentate.
Trottando nella polvere,
Le porta poverina, felice,
Si sofferma ogni tanto,
Per poterle ammirare…

Dal grembiule, in silenzio,
Prende la più bella,
Mostra al suo bambino:
Dal cielo, a me regalato.
Quella stella luminosa,
Io la osservo, tutte le sere,
Cosi il paradiso, da povero,
Posso vedere anche dal fango…

(1944)