Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Kormos István: Povero Yorick (Szegény Yorick Olasz nyelven)

Kormos István portréja
Cikos Ibolja portréja

Vissza a fordító lapjára

Szegény Yorick (Magyar)

Halálon túl kicsit

mondjuk ötszázöt évvel

senki nem tudja rólam

hogy én valék Yorick

koponyám partra vetve

fűrésszel elfelezve

egy jó öreg sírásó

pohárnak kinevez

széléről kortyint fecske

 

Hajha barátaim

akkor már ti se lesztek

 

Valaha magyarul

éneklő nyelvemet

árva ükunokáim

a kutyának se mondják

mert nyelvem elrohad

szívem is elrohad

mivelhogy aki élt

rohad egy miccenésre

 

Dunnyogtam nagymamának

tarló tű-tengerén

mezítláb átszaladtam

lábam csont dobverő lett

ujjam a betűkön

motozgatott riadtan

sillabizálva ó-

s újtestamentumot

térdeltettek sarokba

nagy vödröket cipeltem

vállam kulcscsontja orsó

térdemben stroncium

 

Sakkoztam veletek

röhögtem veletek

ha ültem veletek

nem voltam veletek

Báthory utca 8

nyaktilóm fabrikáltam

csak elértem gyalog

Atlanti partokat

 

Kormos családnevem

anyámtól örököltem

keresztelésben Istvánt

mint ama vértanú

sok néven szólitottak

Pistika Piska Pista

utóbbi főleg lónév

volt amig lovak voltak

Cicelle Cormieux

végül csak Yorick voltam

azaz szegény Yorick

 

 

 



FeltöltőCikos Ibolja
Az idézet forrásahttp://dia.jadox.pim.hu/

Povero Yorick (Olasz)

Un po’ oltre la morte

diciamo cinquecentocinque anni

di me nessuno saprà

che Yorick ero io

il mio teschio sulla riva rigettato

con una sega bisecato

un vecchio becchino

mi eleggerà per il suo bicchiere

ai bordi una rondine beve

 

Ahimè, amici miei

allora neanche voi ci sarete

 

I miei bisnipoti

non parleranno neanche al cane

la mia lingua ungherese

una volta cantata

perché la mia lingua sarà putrefatta

anche il mio cuore sarà putrefatto

perché chi ha vissuto

si putrefà in un attimo

 

Farfugliavo a mia nonna

su un mare di stoppie

lo attraversai correndo a piedi nudi

il piede diventato un mazzuolo di osso

le mie dita

tastavano spaventati

sillabando il vecchio

e il nuovo testamento

mi fecero inginocchiare nell’angolo

trascinavo dei secchi pesanti

la clavicola della spalla è un fuso

nel ginocchio v’è dello stronzio

 

Giocavo a scacchi con voi

sghignazzavo con voi

se ero seduto con voi

non ero seduto con voi

via Bathory 8

ho costruito la mia ghigliottina

ho raggiunto a piedi

le rive dell’Atlantico

 

Il cognome Kormos

ho preso da mia madre

István tramite il battesimo

come quel tale martire

mi chiamarono in tanti modi

Pistika Piska Pista

quest’ultimo era più che altro

nome di cavallo finché c'erano dei cavalli

Cicelle Cormieux

alla fine ero solo Yorick

anzi il povero Yorick

 

 

 

 

 



FeltöltőCikos Ibolja
Az idézet forrásasajàt

minimap