Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Kovács András Ferenc: Vadászat, lagzi, télidő

Kovács András Ferenc portréja

Vadászat, lagzi, télidő (Magyar)

Hommage à Bruegel le Vieux

Mit hoz a múlt még?
És mit a holnap?
Ahogy a papok szent magasságban,
Mintha rajban kálomista varjak,
Vádat kárognak,
Vészt zsinatolnak.

Mit hoz a múlt még?
És mit a holnap?
Ahogy a kopók hős hajtás múltán
Megtérnek sorra, s mennyei szélben
Újra vak üdvöt,
Vért szimatolnak.

Mit hoz a múlt még?
És mit a holnap?
Ahogy a lagszik sátora bomlik,
Bódul a násznép, semmibe foszlik -
Mások a képből
Még kihajolnak.

Mennyi jelenmúlt!
Örök maholnap!
Éjben, a vártán folytonosan csak
Csattog a jelszó… Oltsd el a lámpát!
Fúdd el a lelked!
Őrök csaholnak.


Jagd, Heirat, Winterzeit (Német)

     Hommage à Bruegel le Vieux

Was wird Vergangenheit noch bringen?
Und was das Morgen?
Wie die Priester in heiliger Höhe,
Kalvinistischen Krähen gleich,
Anklagend kreischen,
Gefahr bezwitschern.

Was wird Vergangenheit noch bringen?
Und was das Morgen?
Wie die Jagdhunde nach tollem Treiben
Der Reihe nach zurückkommen und im himmlischen Wind
Aufs neue blindes Heil und
Blutspur wittern.

Was wird Vergangenheit noch bringen?
Und was das Morgen?
Wie das Hochzeitszelt einstürzt,
Das Festvolk taumelt, in Nichts sich auflöst -
Andere lehnen sich noch
Aus dem Bild heraus.

Wieviel gegenwärtige Vergangenheit!
Ewiges Heute im Morgen!
Nachts auf der Wache, ununterbrochen
Dröhnt nur eine Parole ... Lösche das Licht!
Blase deine Seele aus!
Wütend kläffen die Wächter.



minimap