Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Kukorelly Endre: Ser intrépido (Elszánt legyek Spanyol nyelven)

Kukorelly Endre portréja

Elszánt legyek (Magyar)


Elszánt legyek, az nem visel meg úgy.
Még mást is mondott, elég sokat
beszélt, sokkal többet, mint amennyit
szokott. Hogy miket, arra már nem
emlékszem. Vagy nem nagyon. Valami
különbségről, ezt többször használta,
ezt a szót, most úgy tűnik, mintha
egy ideig csak ezt hajtogatná,
azt hajtogatta volna, különbség
különbség, csak hogy ne legyen csönd.
Aztán abbahagyta és hallgatott.
Hallgat én meg nem néztem oda. Hogy
hová nézett közben? Mit nézünk és
mi hallható? Végül pedig még azt
mondta, valaminek a végén, két
csönd közé, hogy minden árva percben
lehet egy kevés erőt gyűjteni,
és hogy én erre szánjam el magam.
A hangjára nem emlékszem. Vagyis
emlékszem egy hangra, de hogy mély-e
vagy magas, vagy milyen, azt nem tudom.
Soha nem is tudtam. Kiment az
ajtón, nem is intett. Ott ültem
tovább. Még sokáig vártam. Megittam
a maradék bort. Tíz évig. Vagyis tíz
éve. Az ajtót nem csukta be.
Este volt, bámultam ki a résen.


KiadóPannon Könyvkiadó, Budapest
Az idézet forrásaKukorelly Endre: Én senkivel sem üldögélek

Ser intrépido (Spanyol)


Qué yo sea intrépido. Así no agota tanto.
Dijo también otras cosas, y habló bastante.
Mucho más que de costumbre.
De qué cosas, ya no me acuerdo.
O no muy bien. De alguna
diferencia, utilizó varias veces
esta palabra, me parece ahora como
si hubiera machacado por un tiempo
diferencia, diferencia, para
no callarse. Luego, a pesar de todo
calló por un rato.
Que en cada momento se puede
acumular un poco de vitalidad
y que me decida por esto...
Me acuerdo de su voz. O mejor dicho
me acuerdo de una voz. Pero si es profunda,
o alta, o cómo es, no lo sé.
Jamás lo supe tampoco. Salió
por la puerta, ni me saludó; seguí allí,
sentado. Esperé mucho más.
Porque era imposible moverse. Bebí
el resto del vino. Por diez años. O hace diez años.
La rendija, no la cerró.
Era de noche. Miré absorto a través de la rendija.


KiadóCuadernos Este-Oeste, Rio Pedras, Puerto Rico
Az idézet forrásaAlguna salida

minimap