jár-vány (Magyar)
langyos idő volt nálunk hajnaltájt mindig sarkon fordul a szél
nem aludtam akkor megint csak a haláltól féltem és újra útra is keltem egyedül mint a szürke gém lépkedtem át a réten
ősznek akartam látni a nyarat hátha könnyebb úgy aludni nézni csak az Ipoly partját ott úgyis minden perc egyformán más
kövér öreg férfiak gyülekeztek beteg tehenekre várva ahogy verték őket a vascsövek kopogtak a bömbölésben
és én először hallottam ritmust a meghalásban tétje van a semminek bármerre indulsz is értelmet kap a cél olyankor ha életben maradsz és odaérsz
de én továbbmentem pontosabban az álmatlanságból bele a semmibe
Feltöltő | Cikos Ibolja |
Az idézet forrása | http://irodalmiszemle.sk |
|
|