Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Márai Sándor: Anya

Márai Sándor portréja

Anya (Magyar)

Amit egy titkos kéz irat:

lágy arcod fonódott redője

bonyolult, fakult kézirat,

nézem, betűzgetem belőle:

mit írtak az évek, az élet?

 

Ez én vagyok, az én sorsom,

e mély sor a homlokodon:

bocsáss meg,

nem így akartam, ennyi lett,

ki sorsa ez, enyém, tied?

nem tudom.

 

Szobákban éjjel, idegen

tükrök előtt néha megállok:

nézd anyám, fiad idegen

arcán indulnak már a ráncok,

hasonlók, mint a tieden,

 

és kopva, elomolva, mállva

két testünk visszaporlik lassan

egy testbe, egy porba, egy anyába

 



FeltöltőMucsi Antal
Az idézet forrásaInternet

Mutter (Német)

Was eine geheime Hand triebt:

die Falten deines weichen Gesichts

alter verblasste Handschrift,

schaue, aber verstehe gar nichts:

Was die Jahre ‘d das Leben gaben?

 

Das bin ich, das ist mein Schicksal,

die Linie auf deiner Stirn war:

Verzeih mir,

ich wollte nicht, so kam es halt,

wir werden langsam beide alt,

annehmbar.

 

Nachts in Zimmern, manchmal bleibe

vor fremden Spiegeln ruhig stehen:

Schau, Mutter, dein Sohn ist fremd ‘d Feige

an dem Gesicht die Falten flehen,

so ähnlich wurden wir beide,

 

abgenutzt und schlappgemacht, Mutter,

die Körper werden langsam zum Staub,

beide Körper zum Frass, als Wurmfutter.

 



FeltöltőJakus Laura 1.
Az idézet forrásasaját mű

minimap