Marno János: A pillangó hatás

Régi udvarunk kútja mellett
fekszem a tűző napon egy pilleágyon,
a Kedves még odabent a hűvös
szobában szépítkezik. Nem ordítok
érte, hogy siessen, mikor a fejem
fölött kevéssel megpillantom az
óriás lepkét, mely csapongó virág-
sziromnak adja ki magát, a virág-
ágyástól éppenséggel nem is oly távol.
Fájó sikoltás tépi fel az odakapott
csendet, a Kedves körömlemosóval
kezdte lekezelni herpeszes szem-
éremajkait, száguldok be hozzá,
s hozom a jégkockát a hűtőből.

(Megj.: Új címe e versnek  a "Szereposzlás" című kötetben (MAGVETŐ KIADÓ, BUDAPEST,2018, 243.oldal):" A pillangó sikolya ")

Sto sdraiato su una brandina, sotto un sole
cocente, vicino al pozzo del nostro vecchio
cortile, la Cara si sta ancora facendo bella
dentro al fresco della camera. Non le grido
di sbrigarsi, quando poco sopra la mia testa
intravedo la farfalla gigante, che finge
d’essere un petale di fiore svolazzante,
a dire il vero non troppo lontano dall’aiuola.
Un grido dolorante lacera il silenzio abituale,
la Cara ha cominciato a medicare il herpes
delle sue labbra vaginali con il solvente per
le unghie, mi precipito ad entrare da lei,
e porto cubetti di ghiaccio dal frigorifero.