Az első sírásó - TEREMTÉS (Magyar)
Motto: "Lucifer: Több is veszett
Madáchnál"
( 1.Részlet az Első felvonásból)
Teremtés
angyalok kara
Dicsőség az Úristennek,
dicsérje őt a föld, az ég,
ki egy szóval teremt létet,
s kit megpillantanod a vég.
Erő, tudás, gyönyör fészke,
benne részesít az árnyék,
testet ölt az örök eszme,
tested elhull, eszed kiég.
az Úr visszatér magába.
az Úr
Készen a mű , nem hiába
alkottam meg a semmiből.
Megillet érte a hála,
szavamra, mely szátokra jön.
Számom kerek, mint a kerék,
mindahány nyelv fogatok közt
rója a világ tengelyét.
Magam hát pihenni térülök.
Gábor főangyal
Ki a végtelen űrt kimérted,
anyaggal terhelvén terét be,
mely a fogságra s messzeségre
egyetlen szóban talál rímet:
Hozsánna néked, Eszme!
Mihály főangyal
Ki a szüntelen változáshoz
magadtól tudod a hűséget,
végtelen párját az időnek
egyénre s nemzedékre osztod:
Hozsánna néked, Erő!
Rafael főangyal
Ki boldogságot fakasztasz fel
a testi magányból a színre,
hol a szelídült tudás szíve
az egész világnak megfelel:
Hozsánna néked, Jóság!
az Úr
S te, Lucifer, szemem fénye,
szózatodat feledted-e,
vagy a világot tartod kevésre?
Lucifer
Dehogyis, sőt! nézem én csak,
hogy e sok rőt fenségesből
minek fogytán lesz semleges salak.
a három főangyal
A pimasz!
A pimasz!
A pimasz!
Válságot szít, és fagyot lehel.
angyalok kara
Válságot szít, fagyot lehel.
Lucifer
Azt fújom csak, mi lényegem:
a hűvös észt.
az Úr
Az értelem
én vagyok! És te, Lucifer,
pártot ütnél seregeim között?l
Lucifer
Úgy van! Te vagy - és teremtesz,
én nem - hát magamra ütök.
Nem majmollak, mint az ember,
nekem az űr - természetes.
az Úr
Megveted azt, ami éltet?l
Lucifer
Előbbre látok. Az időt
látom, mely művedet méri
s szánom e játékba hevült
kerge halálraítéltet.
Gábor főangyal
Lökd el trónusodtól őt, Uram!
Ráfael főangyal
Kárhoztasd örökös magányra!
Mihály főangyal
Eméssze a maga köpte kórt!
Angyalok kara
Essen kétségbe, ahányszor
szíve a visszáján dobog!
Lucifer
No hiszen, a csend nagy dolog!
Születnek egy és más dalok
különbek benne - mint itten
ti untatjátok a fülem.
az Úr
Feszíted a húrt, Lucifer!
Lucifer
Hangolok...lgaz, nem épp az
engedelmeddel.
három főangyal
A pimasz!
angyalok kara
Válságot szít, és fagyot lehel.
az Úr
Legyen hangulatod szerint.
Tekints alá: egy emberpárt láthatsz,
egymással folyvást betelni -
a középen két átkozott fámat
azok az Éden végei.
Ki a tudás fájáról lakik jól,
a másik fán az meglakol.
Lucifer
Eszik, nem eszik: mármost én
kiszámolom.
az Úr
Órabéred
ott vár a Föld Szelleménél.
Lucifer
Szügyemben izgalom ébred -
nagyszerű...
az Úr
Eszed porláncon:
ez valóban elégtétel
szívünknek...
Lucifer
Ő lesz az! szerény,
csinos fiú, lányképével,
rekedtes búgásával rég
kitünt nekem a kórusból.
(Bizony, a többi égitest,
szeles akár vagy szellemes,
szinte már nem is érdekel.)
főangyalok
(egyidejűleg Lucifer belső versével)
Rossz pojáca !
szégyentelen !
Ferde szárnyú !
bukott lélek !
Vesszen oda !
angyalok kara
Vesszen oda -
hol a szembe por szór féket,
és felindul, amire néz,
sötétjéből fakaszt létet,
s mit elakaszt a ferdeség.
Véget még sem ér a lélek,
míg haza útra nem talál,
faként szenved, bárha féreg,
kit kerülget tűz- s fagyhalál.
Feltöltő | Bakó Mariann |
Kiadó | Határ |
Az idézet forrása | Határ 1995 Augusztus IV.( Új ) évfolyam 4.szám |
Megjelenés ideje | 1995 |
|
|