Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Marno János: Disznónk

Marno  János portréja

Disznónk (Magyar)

A házból már nem leselkedik
kívülem senkire a halál;
varjú sem kárál a szilvafán,
mely ott állt a deszkakerítés
sarkában, a disznóól előtt.
Akkor leöltük, s most nyelvet ölt
emitt, szavamra az az állat,
életet adva a családnak
megint, mondhatni csaknem egy kész
örökkévalóságra valót.
Hetek még hátra hát, vagy napok,
amit étlen-szomjan mondhatok
majd a magaménak odaát
nekik – és kivetnivalónak.

 

 

 

 Idézet forrása: https://litera.hu/irodalom/konyvajanlo/marno-janos-kairos.html



FeltöltőBakó Mariann
KiadóPALATINUS
Az idézet forrásaKAIROSZ
Megjelenés ideje
Itt vegye meg!

Nostro maiale (Olasz)

Oltre a me, nella casa, la morte
non tende agguato più a nessuno;
sul prugno, che stava là nell’angolo
del recinto, fatto di assi, davanti
il porcile, non gracida più alcun corvo.  
L’abbiamo ucciso allora, ed ora quella
bestia fa la linguaccia al di qua, parola
mia, assicurando la vita nuovamente alla
famiglia, si potrebbe dire, pressoché 
a sufficienza per un’eternità.
Mancano ancora settimane, o giorni,
quelli, che al di là, affamato e assetato
potrò considerar’ miei - e degni di biasimo.
 



FeltöltőCikos Ibolja
Az idézet forrásasaját

minimap