Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Marno János: Egy családi vihar

Marno  János portréja

Egy családi vihar (Magyar)

villámlásokkal, dörgésekkel,

azonnali vagy késedelmes dörgésekkel,

csapadék azonban semmi.

A szélviharral röptetik magukat

a leleményes varjak, krákogva

zabálják a felkavart, alkonyi,

szabad szemmel alig kivehető

bogárrajzatot… „Vigyázz, szívem –

mondja magában az asszony –, még

otthagyod a fogad!” A gyerekek,

nem kicsik már, de nem is nagyok,

izegnek, unatkoznak, a fiú

egy langyos lángosból csipeget, és

nem áll szóba a két lánnyal. „Apu

a halálán van” – gondolják külön-külön,

és mintha mégis egy tudattal. Vagy

tudattalannal. Ahogy ezt a varjaknál

nehéz, a bogaraknál pedig, egyelőre,

a tudomány mai állása szerint,

lehetetlen megítélni. Hacsak nem

válunk bogárrá némelykor, és nővérünk

vagy a húgunk jegyzeteli benyomásainkat.

Mikor a vihar elvonult már, és egy csepp

csapadékot nem hagyott maga után.

 



FeltöltőBakó Mariann
KiadóMagvető
Az idézet forrásaMARNO JÁNOS : SZEREPOSZLÁS
Könyvoldal (tól–ig)177
Megjelenés ideje

Kérjen fordítást!

Ön itt és most kérheti, hogy valaki fordítsa le Önnek (és a világnak) ezt a művet is egy másik nyelvre. Mi eltároljuk a kérését és megmutatjuk mindenkinek, hátha valaki vágyat érez majd, hogy teljesítse azt. De nem ígérhetünk semmit sem ... Ha megadja az e-mail címét is, akkor azonnal értesítést küldünk Önnek, amint elkészült a fordítás.

NyelvKérések+1
Albán
Belarusz
Bolgár
Katalán
Cseh
Dán
Német1
Görög
Angol1
Eszperantó
Spanyol
Észt
Finn
Ír
Galego
Ógörög
Horvát
Örmény
Izlandi
Latin
Luxemburgi
Litván
Lett
Macedon
Máltai
Holland
Norvég
Provanszál
Lengyel
Portugál
Román
Orosz1
Szlovák
Szlovén
Szerb1
Svéd
Török
Ukrán
Jiddis1

Kérek egy e-mailt, amikor elkészül a fordítás:


minimap