Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Marno János: Envasé, mon œil l'est (Eliszaposodik Francia nyelven)

Marno  János portréja

Eliszaposodik (Magyar)

Eliszaposodik. Uram, utánad
kutatva, a szemem, láttam a tavat,
és a dombot megmásztam,
majd nyergébe ülve kerékpáromnak
visszaereszkedtem a faluba,
hol nem kerestelek aznap már többet.
Összevesztem anyámmal valamin,
tanulmányoztam a nővéremet
ebédnél, a konyhaasztal mellett,
mikor fakad sírva. Fojtani kellett
lélegzésemet. Tányérunkon párolt
rizs, krumplipüré és rántott borda-
szelet, ahogy a neked szentelt napon,
Uram, minden alkalommal. Titokban
folyt a küzdelem köztünk a hússal,
hogy kinél fogy el előbb a türelem,
s falja magába a ropogós disznó-
karajt. Neki a hátába, nekem a
szemembe sütött a nap, szeptember
vége, szemhéjam mögé rejtőzhettem,
mikor a könnyeit éreztem el-
eredni. És hallottam sírva rágni
a csontot, és tettem tovább az alvót
győzelmi mámoromban. Bántam is én,
hogy közben a szeletem kihűl, össze-
kenődik a rizs a pürével, s belem
a semmitevéstől mozdulatlanná
dermedve felpuffad. Most itt ülök
halálos székemben, Uram, nővérem
harmincöt éve a sírban, kora-
szökött. Országos járványról s orkán-
erejű széllökésekről írnak
a hálón az orgánumok, gyomor-
szájam szorul az irtózattól, amint
átveszem tőlük a szót. És vitamint
szedek  be közben, Uram, valamit,
ami megindít és meg is fog nyomban.
 



FeltöltőJakus Laura 1.
KiadóMagvető
Az idézet forrásaHideghullám

Envasé, mon œil l'est (Francia)

Envasé, mon œil l'est par moi-même qui jette
En Te cherchant, Seigneur, un coup d'oeil sur l'étang,
Sitôt après je grimpe et dévale la côte
Assis sur la selle de mon vélo
Jusqu'au village où, de tout le jour restant,
Je ne Te cherchai plus. Pour une raison sotte,
Il arriva qu'avec ma mère j'ergote.
Au déjeuner, dans la cuisine, à côté
De la table, tâchant de ne pas respirer,
Je me dis : ma soeur devrait -mais quand ?- sangloter.
Dans nos assiettes : riz en vapeur, purée
De pommes de terre et côtelette grillée
Comme chaque fois que T'est dédié un jour,
Seigneur. Entre nous pour la viande
En cachette une lutte allait son cours :
Le perdant, le premier qui s'impatiente
Et au carré de porc gratiné fait un sort.
Pour elle, dans le dos brillait le soleil,
Pour moi, dans l'oeil, fin septembre, derrière
Ma paupière ayant pu me cacher, alors
Je la sens fondre en pleurs et prêtai l'oreille :
Elle rongeait l'os en train de gémir.
J'ai, moi, continué à feindre de dormir
Grisé par le triomphe et aussi désolé
Qu'à mesure qu'était toujours plus froide
Mon escalope, riz et purée collent,
Et que mon intestin d'inertie roide
Ballonne. Maintenant je suis ici.
Sur mon siège de mort, Seigneur, assis.
Ma soeur, trente-cinq ans auparavant, en trombe
Dans la tombe a fui. Le pays, lis-je, est touché
Par une épidémie et, du Web les organes,
Au lieu de coups de vent, écrivent hurricanes,
Faisant se resserrer d'horreur mon cardia
Dès retransmission de leurs mots par moi.
Et, là-dessus, Seigneur, je prends des vitamines
De peur que trop d'émoi vite me mine.



FeltöltőJakus Laura 1.
Az idézet forrása.

minimap