Marno János: Epifánia
Epifánia (Magyar)Tisztára anyám vagyok. Reszketek, mint a kocsonya, és rémülten nézek minden halandóra, haldoklóra, és bizonyos halfajtákra is, amelyek balra mögöttem vergődnek a fürdő- kádban január hatodika, azaz Vízkereszt óta - amely dátumhoz anyámnak semmi, de semmi köze. És mégis. Mintha mégis látna most borotválkozni felgyűrt ingujjal az ovális tükörben, s a háttérben a tátogó halakkal a kád sárgás- fehér zománcfenekén. Istenem, ha látná ezt anyám, mintha látna szegény.
|
Kérjen fordítást! |