Marno János: Kétség

Sz. Cs. emlékének

Gyötör a kétség, hogy mért vagyok

inkább rosszul, mint sehogy. Halott

 barátom fotóján egy mocsár

 tükrében lógnak az égbe a fák.

Kérgük fehére a felhőkbe

vesződve hamar úszna tovább –

csakhogy a fotó szélcsendje

nem hagyja cserben ott a nyomát.

In ricordo di Sz. Cs.

Mi tormenta il dubbio, perché io mi senta

per lo più male, invece che così - così.

Sulla foto del mio amico morto, nello specchio

della pozza gli alberi sono sospesi verso il cielo.

Il biancore della loro corteccia, impigliata nelle

nuvole, vorrebbe celermente nuotare oltre –

solo, che l’assenza del vento sulla fotografia

non permette di abbandonar’ là, la sua traccia.