Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Marno János: MOM – restringimento (MOM-szűkület Olasz nyelven)

Marno  János portréja

MOM-szűkület (Magyar)

– vagy szürkület, gondolja Nárcisz,
lévén a hályog már ott a szemén.
De gondolatában nem szeretné,
ha szemrehányásnak nyoma érződnék.
Kinek is. Istent nem ismer, bár ma ismét
olvasott róla valakinél, és az
illető, burkoltan, mintha esküdne rá.
Lelke rajta. Nárcisz, akárhogy van, a testvért
üdvözli (magában) benne, lévén test-
vére még a víz is és a kő, amely a víz
alatt lágynak tetszik, s aztán a kavics,
mely szét-szétfröccsen a lépteitől. Mindezért
szívből letesz a vitáról középtávon. Ma nincs
egyéb dolga sürgető, mint addig sétálni,
míg a combját a fájdalom fenékig át
nem járja. Megy hát, a fájdalomig, és tovább,
kezét imára kulcsolva hátul. Majd meg far-
zsebébe dugva, tompora mintha két ököl,
s a rímet előre unva, körre kvázi kör,
no és persze mint az óra, mely éppen magát
húzza föl. Jobbról balra. És persze istentől
sem igen támogatva, puszta szerelemből.

 


FeltöltőBakó Mariann
KiadóP'Art Könyvek
Az idézet forrásaNÁRCISZ KÉSZÜL
Megjelenés ideje

MOM – restringimento (Olasz)

–  o crepuscolo, pensa Narciso,
con la cataratta già presente sui suoi occhi,
ma nel suo pensiero non gradirebbe, se si potesse
percepire qualche accenno di rimprovero.
Ma per chi. Non conosce Dio, sebbene anch’oggi,
da qualcuno, aveva letto su di Lui, e quel tale, come
se giurasse, velatamente, sulla sua esistenza.
Mal per lui. Narciso, in ogni caso, (in cuor suo),
in lui un fratello saluta, essendo fratelli suoi
anche l’acqua e la pietra, che par molle sotto
l’acqua, e poi i sassi, che schizzano sotto i suoi passi
da tutte le parti. Per tutto questo rinuncia,
a cuor leggero, alla discussione a medio termine.
Oggi non ha altri affari urgenti, che camminare sino
a che il dolore pervade la sua coscia sino al deretano.
Cammina dunque, sino al dolore e oltre, con le mani
dietro la schiena, giunte in preghiera. Poi ficcandole
nelle tasche posteriori, le sue natiche sembrano
due pugni, annoiandosi dalla rima prima di cominciare,
quasi giro su giro, e poi certamente l’orologio che
si sta ricaricando se stesso proprio ora. Da destra
a sinistra. E naturalmente non troppo sostenuto,
per puro amore, neppure da Dio.
 
MOM – abbreviazione di "Magyar Optikai Művek"
(Stabilimenti Ottici Ungheresi) con sede a Buda



FeltöltőCikos Ibolja
Az idézet forrásasaját

minimap