Mezei András: Nusi levele - 1944. június 6. Derecske

"Most már egészen biztosan, most már csak
néhány óra múlva, megyünk, fogalmam sincs
hova. Kolozsvár? Várad? Újfalu? Onnan a vagonírozás?
Onnan hova? - De ti csak ne aggódjatok, kint a csomagok sorban állnak,
két hátizsák, az ágyneműs zsák, a kanna méz, a kosár élelem.
Áll a szekér a ház előtt, ami a nagymamát viszi,
most már egészen biztosan, mindjárt, - az anyu írt lapot apunak is,
hanem a fontos, rendben vannak a téli dolgok édes Sanyikám,
elbúcsúzom. Írd apunak, hogy gondolok rá. A mi utunk
akárhová visz, gondja lesz ránk a Teremtőnek."