Fehérnél fehérebben (Magyar)
1. Fehér dobozban fehér szoba. Tárgyak itt már nincsenek rég. Egy ágy, egy asztal, egy szék. A füstös falakon képek hiánya – egykor minden fehér volt. Megbillent két élet, sok a veszteség. 2. Kuporgunk egy padon, reggel van, üres a park, így jó nekünk. Én a cipőm orrát, te egy fát. Valahol távol egy ember rakja a rendet, hűvös van, most nem zavar. A fűnyíró hangja felkavar. 3. Tenyerem folyók vérvonala. Mamám holdviola-arca szememből néz vissza rád, keres. Kútmélyen nézek most beléd. Esszük, amink van, táskából. Mindent látsz, minek ide beszéd. 4. El fogjuk ereszteni egymást ágytól és asztaltól. Elfogyott a kenyerünk. Jó volt az a semmi is nálad, egyre kevesebből élünk. Hibázni nem akarunk, de gyakran tévedünk. 5.
Zárt szemek mögött lezáratlan élet. Etetnek. Megnyugvás. Mama korhol, miért így élek. Nem válaszolok, nem hall most. Szilánkokra esett élet. Két írásjel között csak félek. 6. De mégis, a rend, a levélerekben mindig zajló rend, a szederindák között futó bemérhetetlen, felfoghatatlan, mégis lélegző rend mindig lenyűgözött. Végtelen oldalszámú mindkettőnk emlékkönyve. Mindenki ír valamit. Néha egymáshoz, van, hogy csak firkálgatunk jeleket, vészjelzéseket két életről. A tetőtéri ablakon át szemembe süt még valami belőled. Képtelenek lettünk. Nincs hozzánk keret, számadat. Az út végén kitépkedjük a fölös oldalakat. Feltöltő | Fehér Illés |
Az idézet forrása | http://feherilles.blogspot.com |
|
|