Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Nagy Bandó András: Magányosan

Nagy Bandó András portréja

Magányosan (Magyar)

Néptelen utcán halkan lépdelek,
senki sem hallja kongó léptemet.

Nem ülnek mellém, ha szépen kérem is,
magam maradtam a játszótéren is.

Magányos vagyok reggel, s délben is,
várom az estét, néha félek is.

Sötétben fekszem színes ágyamon,
magamba fojtom minden bánatom.

Első a munka, én a második,
apám csak megy, hajt, és többről álmodik.

Anyám meg főz, mos, esténként kivasal,
cseppet sem érdekli, énmellém ki hasal.

Jövök majd! – mondja. Folyton hiteget.
Bár csak jönnétek! Szeretlek titeket.



FeltöltőN.Ullrich Katalin
Az idézet forrásahttp://blog.xfree.hu

Lonely (Angol)

I’m walking slowly in an empty street,
no one hears the hollow sound of my feet.

Nobody sits to me, though I ask them, too,
I’m left to myself in the playground, too.

I’m lonely in the morning and at noon, too,
I wait for the night, sometimes I’m scared, too.

I lie in darkness on my coloured bed,
all my sorrow I keep inside repressed.

Work always comes first, I’m only second,
father just hustles, has higher ambitions.

Mum cooks, washes, irons in the evening
she couldn’t care less who’s on my bed lying.

’I’ll be right here’, she says. Empty promise.
Wish you were here! I love you both dearly.



FeltöltőN.Ullrich Katalin
Az idézet forrásaN. U. K.

minimap