Nagy László: Hölderlin vascipői

Fölszívni a téboly tápsóit, Virág,
fölszívni virág-koponyádba erőnek,
elindulni az Etnára, Virág,
a hamuhoz, ahol már nem a kard
ragyogása szép, de a példaadás,
ugrani fejjel a kráterbe, Virág:
megható nagy sors – már tapsolnak is
látván a tündércipőket a mélyből
kifújva, lávától naggyá szeretve,
csigasorok emelik tár-szekérre,
négy bölcs: tübingeni négyesfogat
húzza megizzadva, mert lépegetni
vulkántól vassá szeretett cipődben
ki tudna? Csak a szellemed, Virág.