Nagy Teréz: Párizs
Párizs (Magyar)Álmaink vágya, álmaink kéje, lüktet a város, szívünk jövője. Gitárunk zeng az Eiffel alatt, elandalít, s a szívünk szabad.
Egy üveg jó bor, s hozzá pohár, rakparton ülve ez, ami vár. Este ölel a Champs Élysées, hívogat titkon a Montmartre.
Táncolni hív a Moulin Rouge, arcunkon pír, szájunkon rúzs. Csókol a város, a szívünk tele, randevúzunk a téren vele.
Andalog velünk a Szajna part, ahová megyünk, ő arra tart. Kavics kezünkben, néhány dobás. csobban a vízen, nem álmodás.
Szállunk az éjben a város felett, gitár a kézben, mily’ élvezet. Dalunk a széllel szárnyra kel, croissantal köszönt az álmos reggel.
|
Kérjen fordítást! |