Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Oláh Tamás: Su due ruote (Két keréken Olasz nyelven)

Oláh Tamás portréja

Két keréken (Magyar)

Görbült hát,
pedálokon
inas lábak,
a hajlított
kormányt
fehérlő ujjak
fogják,
ezüst csíkok
a csúcsos
ércfejen,
pergő
küllők,
egybefolyt
érc-karikák
részeg
zenéje zúg,

kétoldalt
zöld lomb
szövődik,
hiába kergeted
messze fut
előled
az országút,
kígyója
tekeredik,
vonaglik
előtted,
a látóhatár
végére űzött
Napisten
is erőre kap,
véres lihegéssel
veled teker,
a szél pimaszul
pofoz,
és a táv
nagyot
harap
belőled,
villanyoszlopok
bicegve integetnek,
még, még
tapsolják
a karcsú
fenyők,
mérföldkövek
dobják eléd
a métereket,
izzadva fel,
repesztve le,
nem kell
a fék,
nyeljen el
egészen
a sűrű lég,
egyedül
robogva!
kitartón
dobogva
hajts,
küzdj tovább
szív!
fönt messzi
hegyek kísérnek,
a szédült
mélyben
lent a drága
folyó
dereng,
előre! hajrá!
még gyorsabban!
pumpáld
keményre
testedet,
szorítsd
erősen magadhoz
a veled szaladó
lázas fellegeket,
tarts ki!
ne add fel!
repülj!
kapd el
a szabadító
végtelent!



FeltöltőOláh Tamás
Kiadósaját
Az idézet forrásaolahtamas.hu
Megjelenés ideje

Su due ruote (Olasz)

Schiena incurvata,
sui pedali
gambe nerborute,
dita bianche
stringono
il manubrio
d’ariete,
strisce
d’argento
sulla testa metallica,
raggi
rullanti,
zufola ubriaca
la musica
dei cerchioni
fusi insieme,

si fonda
la fronda verde
ai due lati,
invano la rincorri
davanti a te
la strada maestra
fugge lontano,
davanti a te
si snoda,
si contorce
la sua serpentina,
riacquista forza
anche il Dio Sole
rincorso fino
all’orizzonte,
con affanno sanguinoso
pedala insieme a te,
il vento ti prende a schiaffi
sfacciatamente,
e la distanza
di te
stacca
un morso,
ti fanno cenno i pali
della luce sbilenchi,
ancor’, ancor’
applaudono
gli esili
pini,
davanti a te
le pietre miliari
ammassano i metri,
sudando all’insù,
scapicollando all’ingiù,
il freno
non serve,
che l’aria densa
ti inghiotta
completamente,
filando
da solo!
cuore,
pedala
pulsando
tenacemente,
continua a lottare!
lassù ti fanno compagnia
le monti lontane,
laggiù nel profondo
vertiginoso
s’intravede
il fiume
tanto caro,
avanti! forza!
più veloce!
tendi
al massimo
il tuo corpo,
stringi a te
strettamente
le nuvole febbricitanti
che corrono con te,
resisti!
non mollare!
vola!
afferra
l’infinito
liberatorio!

 

 
 



FeltöltőCikos Ibolja
Az idézet forrásasaját

minimap