Tánc (Magyar)
Csípők rezdüléseit a sűrű, részegítő testek közelségét, a kiéheztetett mozdulatok mohóságát, az eleven ujjak áramát magadon érezve, a tekintetek lézersugarával követve a ringatózó csodákat, táncolsz, táncolsz a forgás sámán-révületében,
mohó állatként vonod magadhoz partnered, bámulod üres-ablakszeme fehérjéjét, csontig szorítod kezét, átfogod zsákmányként rabul ejtett derekát, nem akarsz mást csak ölelni, öleln;
a szüntelenül ömlő dob-orkán színes csíkokra hasítja a a forgó gömbvillám sugarait, zöld, vörös, sárga vonalak vetülnek arcodra;
tiltón is engedő combok között lépdelsz, kacagó lábak, bokák, térdek szövedéke vesz körbe, a vágy ájult szemek sötét bogarában szűkül össze, a szétnyíló gyógyító ajkak között fogak villognak, futkos rajtad a hevítő izgalom, ruhát szaggat az akarat, a bűvös elme hallgat, egy lépés balra, kettő jobbra, a pár egymástól messze perdül, a vonzalom egybetartó kötele a végső határig feszül; hiányzó billentyűkkel írt dallamok, ziháló, rekedt hangok sebeket vágva száguldanak, a ritmus kiszakadt zablákkal vágtat a megízlelt halhatatlanság felé, és a húrok rabságából kiszabaduló gitárfutamok zászlókat lobogtatnak, pereg a dob, mély hangon bömböl a szaxofon, és egy klarinét segítségért kiált;
nincs más csak tánc;
sóhajok, nyögések, gyűrött ruhák hullnak, csókkal borított bódult testek, egymásba keveredő szorongató húsok, sós, édes ízek...
….és az engedelmes lábak, az igen ütemében, egészen a végső fáradásig, míg síri humusszá nem dagasztják a hamvadó parazsat, ropják a tűzvarázs táncát. Feltöltő | Oláh Tamás |
Kiadó | Könyvműhely.hu |
Az idézet forrása | Tekintetek |
Könyvoldal (tól–ig) | 109 |
Megjelenés ideje | 2014 |
|
|