Páskándi Géza: Anyu, lenyeltem a tűzoltózenekart
Anyu, lenyeltem a tűzoltózenekart (Magyar)Mennyi zene a romlásban, uram!
Gyermekkoromban oltják a meszet, kender rohad, bugyborékol mocsár, s béka vartyog, mintha beleimben.
Ott hó gerince tompán roppan, majd cseperész, mintha kaparna valami cirmos valami ajtón - valamerre.
Ki az őrült, aki nem érzi, mennyi zene van a romlásban. Hogy' sustorog a halál fazekán - a változásban. Mennyi zene van a halálban. De máris nyár van. Kisvárosi romlás. Egy apró gyermek odafülel hasára: „Anyu, lenyeltem a tűzoltózenekart!" Mennyi zene, mennyi zene, s mikor lesz vége egyszer.
A gőzök fegyvertényei. A hamvadás fortélyai. A szüret rikoltásai.
Édesded must zsibolyog kád jászlában. Vén szőlőtőke zörren kopár gyászában.
Mennyi zene a romlásban, uram. Fekszem - recsegő ágyon, s mellkasomban pici vasutak, mákszemnyi váltókezelők, kávédaráló-mozdonyok indulnak valahova.
Mégsem valahova. Csak egy nádas felé, ahol fúj a szél, s már nem szabad-éhű farkasok, hanem táplált farkaskutyák vonítanak.
Mennyi zene a mellemben, uram.
Minek dómok kongásáért, dzsungel-dobok tamtamjáért messzebeli utazás, midőn itt a mellem táján közel s kicsiny a világ.
Kísértet-kastély. Szellemorgonái: öreg dohoknak dohogási, penész-lepkéknek suhogási, s micsoda baglyok huhogási! Mifene pán ugrál miféle sippal, Mily’ kacskaringós egy trombita tusakodik polippal?
Mennyi zene! Bordák redőnye mögül szól. Kint hallgatom: suhanc-fejem nem jut e drága mulatóba. Pedig enyém e zenekar, uram! Pedig én nyeltem le valamennyit! Jól emlékszem: a tűzoltóbandát legelébb, majd „száz vasutat, ezerét”, özvegy karót és deddel jászlat, vonító farkaskutyákat, sípoló kísértetet, mint Empedoklészt az Etna torka - tüzet, vizet, minden elemet én nyeltem le.
Hát ne csodálkozz, ha végül e banda melledből csak kifelé fújja. Világ tején szívta a kottát, s mint buborékot - most visszafújja.
|
FordításokAngolMum, I swallowed the fireman's… Kery, Leslie A. Olasz Mamma, ho inghiottito la fanfa… Cikos Ibolja Kérjen fordítást! |