Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Pásztor Béla: Halak sírása

Pásztor Béla portréja

Halak sírása (Magyar)

A nádas parton elmerengve lestem,          
Horgászbotom a zöld habokra hajtva.
S egy ezüst dévért vontam ki a vízből.
Szeme üres volt, tátogott az ajka.
 
Szeméből nem hullt könnycsepp a kezemre,
Hangtalan jajjá szívemig nem ért el.
Ha sebzett őz lett volna s én vadásza,
Nem bírtam volna könnyes nagy szemével.
 
Így, halász-kedvem semmi le nem rontá,
S mind-mind több hallal tellett zöld iszákom.
S nem volt egy köztük, aki könnyet ejtve,
„ Ó, korty vizet adj! ” vádlón rám kiáltson.
 
S csak most, hogy a kín vas-horga belém tép
S gonosz hálók közt rángok tehetetlen,
Csak most értem a néma jajveszéklést
S a testetlen könyűt a halszemekben.
 
S most érzem csak, hogy zokogván kiáltok:
„ Ó enyhülést adj, Isten, Isten, Isten! ”
Mi lehet annak kegyelemre várni,
Kinek nincs jajja s még csak könnye sincsen.
 



FeltöltőCikos Ibolja
KiadóMagvető Könyvkiadó
Az idézet forrásaVálogatott versek
Megjelenés ideje

Kérjen fordítást!

Ön itt és most kérheti, hogy valaki fordítsa le Önnek (és a világnak) ezt a művet is egy másik nyelvre. Mi eltároljuk a kérését és megmutatjuk mindenkinek, hátha valaki vágyat érez majd, hogy teljesítse azt. De nem ígérhetünk semmit sem ... Ha megadja az e-mail címét is, akkor azonnal értesítést küldünk Önnek, amint elkészült a fordítás.

NyelvKérések+1
Albán
Belarusz
Bolgár
Katalán
Cseh
Dán
Német
Görög
Eszperantó
Spanyol
Észt
Finn
Francia
Ír
Galego
Ógörög
Horvát
Izlandi
Latin
Luxemburgi
Litván
Lett
Macedon
Máltai
Holland
Norvég
Provanszál
Lengyel
Portugál
Román
Orosz
Szlovák
Szlovén
Szerb
Svéd
Török
Ukrán
Jiddis

Kérek egy e-mailt, amikor elkészül a fordítás:


minimap