Pósa Lajos: A magyar nyelv

Nincsen szebb nyelv a magyar nyelvnél,

Lágyan csendül hangja,

Mint a messze rónaságon

A puszták harangja.

Álmodó madárnak

Édes sóhajtása,

Rengő rózsaleveleknek

Szelíd suttogása.

Bűvös-bájos a magyar szó,

Szépen szóló muzsikaszó.

Nincsen szebb nyelv a magyar nyelvnél,

Büszkék legyünk rája!

Fölharsan, mint a viharnak

Zúgó harsonája.

Zeng a bérczek ormán

Felhőkkel beszélve,

Fönséges nagy siralmában

Fölkiált az égre,

Könnyet szór a csillagokra,

Keservinket panaszolja.

Nincsen szebb nyelv a magyar nyelvnél,

Cseng szabadon, bátran,

Mint a hősnek kardja csattog

Villámló csatákban,

Ezredévnek őre,

Szabadság védője,

Benne van a magyar nemzet

Múltja és jövője.

Csengj, te szép kard, láng-lövelve,

Ősapáink drága nyelve!