Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Petőfi Sándor: An Ungarn im Ausland (A külföld magyarjaihoz Német nyelven)

Petőfi Sándor portréja

A külföld magyarjaihoz (Magyar)

Ti fekélyek a hazának testén,

Mit mondjak felőletek?

Hogyha volnék tűz: kiégetnélek,

Égetném rossz véretek.

 

Nem vagyok tűz, nincs emésztő lángom;

De van éles hangu szóm,

Mely reátok átkait kiáltja,

Átkait irtóztatón.

 

Annyi kincse van hát e hazának,

Hogy nem is fér benne meg?

Hiszen e hon, e boldogtalan hon

Oly szegény és oly beteg.

 

És ti rablók! amit orvosságra

Izzad kínnal e haza:

Elhordjátok idegen bálványtok,

A külföld oltárira.

 

E hazán, mely porban esd kenyérért.

Nem esik meg szívetek;

Míg ő vért sír, poharaitokba

Kinn ti a bort töltitek.

 

És csak akkor tértek vissza, már ha

Koldusbot van nálatok:

Kit koldussá tettetek, hogy tőle

Ismét koldulhassatok.

 

Amiként ti e szegény hazából

Magatok száműzitek:

Vesse úgy ki csontotokat a sír

S a mennyország lelketek!

 

Pest, 1844. november



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://mek.oszk.hu

An Ungarn im Ausland (Német)

Ihr Geschwüre am Körper deiner Heimat,

was soll ich über euch sagen?

Wenn ich Feuer wäre, würde euch ausbrennen,

euer böses Blut verjagen.

 

Ich bin kein Feuer, hab’ keins Verdauungsgier;

aber ich hab’ scharfe Worte,

die, die Flüche über euch verstreut,

‘d die Flüche sind Höllenpforte.

 

Hat dieses Land immer noch so viel Schätze,

die hier nicht hineinpassen kann?

Immerhin das Land, dieses unglückliche Land,

es ist so arm und auch so krank.

 

Und ihr Räuber! Was auf Medikamente

mit Qual und Schweiss spart dieses Land:

Nimmt ihr mit zu euern fremde Abgötter,

auf den Altären des Auslands.

 

An Land, der für das Brot im Staub betet.

Euer Herz kennt kein Erbarmen;

während er Blut weint, in euren Bechern,

da draussen giesst ihr Wein hinein.

 

Und Ihr seid nur dann zurückgekommen, wenn

ihr schon an einem Bettlerstock standen:

Wenn Ihr den zu einem Bettler gemacht habt, um

bei ihm wieder am Betteln landen?

 

Wie ihr aus diesem armen Heimatland,

ihr selbst habt euch damals verbannt:

soll das Grab euren Knochen rauswerfen,

und der Himmel eure Seele alsbald!

 

Pest, November 1844

 



FeltöltőJakus Laura 1.
Az idézet forrásasaját mű

minimap