Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Petőfi Sándor: Az árva lyány

Petőfi Sándor portréja

Az árva lyány (Magyar)

          1

Csak egy lénnyel van kevesebb,

Mint tennap volt,

S nekem ugy tetszik: az egész

Világ kiholt.

 

Meghalt anyám, le is tevék

A sírba őt:

Lelkemből varrtam én reá

A szemfedőt.

 

Anyám, miért nem vitted el

Életemet,

Ha már belőle elvivéd

Az örömet?

 

Te nap valál, én sugarad.

Itt mért hagyál?

Hisz sugarát elviszi a

Nap, ha leszáll.

 

Beszélek hozzád; hallod-e

A bús panaszt?

Hiába van szóm, te, anyám,

Nem hallod azt.

 

Itt állok, ahol rajtad a

Sír halma kél.

S messzebb vagy mégis a világ

Legvéginél.

 

Midőn koporsód szögezék,

Ezt rebegém:

"Ébredj föl, kedves jó anyám,

Édes szülém!"

 

Fölkelt-e a föltámadás

Majd tégedet,

Kit gyermeked siralma sem

Ébreszthetett?!

 

          2           

Virasztánk kínosan

Anyám, te s én;

Kis mécsünk reszketett,

Haldokló éltedet

Jelképezvén.

 

Magam valék anyám

Fájdalminál;

De nem soká közénk

Egy vendég érkezék...

Jött a halál.

 

Anyácskám, édesem,

Jó szívedet

Keze megérinté,

S verése szűnt belé

S hidegedett.

 

Midőn közel vala

A szörnyü vég,

Mint hervadt fára le

Az ősz esős köde

Rád borulék.

 

Beléd akartam én

En éltemet

Csókolni... s oh szülém,

Te csókolád belém

A tiedet!

 

          3

Virágot ültettem

Anyám sírhalmára,

Harmat nem is kell, mert

Könnyem csorog rája.

 

Még holta után is

Kedvét keresem én,

Ezen virágokat

Csak azért ültetém.

 

Kedvelője volt a

Virágoknak anyám,

Szép intését mintha

Még most is hallanám:

 

"Szeresd a virágot

És ne féltsd szívedet,

Mert, ki ezt szereti,

Rosz ember nem lehet;

 

A virág s az erény

Két atyafi-gyermek,

Egy szívben egymással

Nem ellenkezhetnek.

 

Tudod, mi a virág?

A földnek jósága;

Tudod, mi a jóság?

A lélek virága."

 

Virágot ültettem

Anyám sírhalmára.

Le az égből anyám,

Tekintesz-e rája?

 

Látod-e az égből

Viruló sírodat,

S viruló sírodnál

Hervadt leányodat?

 

Pest, 1847. március

 



FeltöltőMucsi Antal
Az idézet forrásaInternet

Kérjen fordítást!

Ön itt és most kérheti, hogy valaki fordítsa le Önnek (és a világnak) ezt a művet is egy másik nyelvre. Mi eltároljuk a kérését és megmutatjuk mindenkinek, hátha valaki vágyat érez majd, hogy teljesítse azt. De nem ígérhetünk semmit sem ... Ha megadja az e-mail címét is, akkor azonnal értesítést küldünk Önnek, amint elkészült a fordítás.

NyelvKérések+1
Albán
Belarusz
Bolgár
Katalán
Cseh
Dán
Görög
Angol
Eszperantó
Spanyol
Észt
Finn
Francia
Ír
Galego
Ógörög
Horvát
Izlandi
Olasz
Latin
Luxemburgi
Litván
Lett
Macedon
Máltai
Holland
Norvég
Provanszál
Lengyel
Portugál
Román
Orosz
Szlovák
Szlovén
Szerb
Svéd
Török
Ukrán
Jiddis

Kérek egy e-mailt, amikor elkészül a fordítás:


minimap