Petőfi Sándor: The great sea has arisen (Föltámadott a tenger Angol nyelven)

Föltámadott a tenger,
A népek tengere;
Ijesztve eget-földet,
Szilaj hullámokat vet
Rémítő ereje.

Látjátok ezt a táncot?
Halljátok e zenét?
Akik még nem tudtátok,
Most megtanulhatjátok,
Hogyan mulat a nép.

Reng és üvölt a tenger,
Hánykódnak a hajók,
Sűlyednek a pokolra,
Az árboc és vitorla
Megtörve, tépve lóg.

Tombold ki, te özönvíz,
Tombold ki magadat,
Mutasd mélységes medred,
S dobáld a fellegekre
Bőszült tajtékodat;

Jegyezd vele az égre
Örök tanúságúl:
Habár fölűl a gálya,
S alúl a víznek árja,
Azért a víz az úr!

The great sea has arisen,
The sea of common folk;
Raising untamed waves that sow
Terror in parts high and low
With each ferocious stroke.

Do you all hear this music?
Do you all see this dance?
If you hadn't known before
The depths of their raucous joy,
Now you will have your chance.

The mad sea rages and roars,
Ships tumble in distress,
Sink to their hellish graves,
Their masts splintered, razed,
Sails hang tattered, listless.

Rage on, you mighty deluge,
Rage, release your ire,
Show us your abyssal depth,
Toss up to the clouds your crest
Swelling ever higher;

Inscribe with it on the sky
This truth, for evermore:
Though the current may be
Down below the galley,
Yet water is the lord!