Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Petőfi Sándor: Der Herbst ist da, ist wieder da (Itt van az ősz, itt van újra Német nyelven)

Petőfi Sándor portréja

Vissza a fordító lapjára

Itt van az ősz, itt van újra (Magyar)

Itt van az ősz, itt van újra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.

Kiülök a dombtetőre,
Innen nézek szerteszét,
S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét.

Mosolyogva néz a földre
A szelíd nap sugara,
Mint elalvó gyermekére
Néz a szerető anya.

És valóban ősszel a föld
Csak elalszik, nem hal meg;
Szeméből is látszik, hogy csak
Álmos ő, de nem beteg.

Levetette szép ruháit,
Csendesen levetkezett;
Majd felöltözik, ha virrad
Reggele, a kikelet.

Aludjál hát, szép természet,
Csak aludjál reggelig,
S álmodj olyakat, amikben
Legnagyobb kedved telik.

Én ujjam hegyével halkan
Lantomat megpendítem,
Altató dalod gyanánt zeng
Méla csendes énekem. -

Kedvesem, te ülj le mellém,
Ülj itt addig szótlanul,
Míg dalom, mint tó fölött a
Suttogó szél, elvonul.

Ha megcsókolsz, ajkaimra
Ajkadat szép lassan tedd,
Föl ne keltsük álmából a
Szendergő természetet.

Erdőd, 1848. november 17-20.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://mek.oszk.hu

Der Herbst ist da, ist wieder da (Német)

Der Herbst ist da, ist wieder da
und schön wie immer für mich.
Nur der Gott weiss, aus welchem Grund
ich mag es? Ich liebe dich.
 
Ich sitze auf dem Hügel rauf,
von hier schaue ich rundum
‘d, ich höre von Bäumen fallenden
Geräusche der Blätter zu.
 
Lächelnd schaut auf den Boden zu,
der Strahl der sanften Sonne
wie auf das schlafende Kindlein,
die Mutter schaut mit Wonne.
 
‘d tatsächlich ist im Herbst, das Land
schläft einfach ein, stirbt ja nicht;
du siehst es in seinen Augen,
ist müd’, doch krank ist es nicht.
 
Sie zog die schönen Kleider aus,
sich leise ausgezogen;
sie wird sich wieder anziehen,
im Lenz im frühen Morgen.
 
Schlaf jetzt nur, du schöne Natur,
Schlaf du einfach wie ein Gast,
‘d träume von denen, in denen
du die grösste Freude hast.
 
Mit der Fingerspitze schwinge
ganz sanft auf meine Laute,
‘d das melancholische Lied tönt
wie ein Schlaflied im Laube.
 
Meine Liebe, setzt dich hin,
sitz dahin, bis mein Lied wie
der flüsternde Wind, der sich
über dem See zurückzieht.
 
Wenn du mich küsst, dann leg deine
Lippen zart auf die meinen,
wir sollen die schlafende Natur
aus ihrem Schlaf nicht wecken.
 
Erdőd, 17. - 20. November 1848.



FeltöltőJakus Laura 1.
Az idézet forrásasaját mű

minimap