Petőfi Sándor: Domnu’ Pató Pál (Pató Pál úr Román nyelven)

Mint elátkozott királyfi
Túl az Óperencián,
Él magában falujában
Pató Pál úr mogorván.
Be más lenne itt az élet.
Ha egy ifjú feleség...
Közbevágott Pató Pál úr:
"Ej, ráérünk arra még!"

Roskadófélben van a ház,
Hámlik le a vakolat,
S a szél egy darab födéllel
Már tudj' isten hol szalad;
Javítsuk ki, mert maholnap
Pallásról néz be az ég...
Közbevágott Pató Pál úr:
"Ej, ráérünk arra még!"

Puszta a kert, e helyett a
Szántóföld szépen virít,
Termi bőven a pipacsnak
Mindenféle nemeit.
Mit henyél az a sok béres?
Mit henyélnek az ekék?
Közbevágott Pató Pál úr:
"Ej, ráérünk arra még!"

Hát a mente, hát a nadrág,
Úgy megritkult, olyan ó,
Hogy szunyoghálónak is már
Csak szükségből volna jó;
Híni kell csak a szabót, a
Posztó meg van véve rég...
Közbevágott Pató Pál úr:
"Ej, ráérünk arra még!"

Életét így tengi által;
Bár apái nékie
Mindent oly bőven hagyának,
Soha sincsen semmije.
De ez nem az ő hibája;
Ő magyarnak születék,
S hazájában ősi jelszó:
"Ej, ráérünk arra még!"

Ca prințul cel morocănos
După giganticul lac,
Trăiește-n sat, singurel,
Un domn Pató Pál, posac.
Ce altă viață ar fi.
Cu o nevastă zână…
Dar, Pató Pál intervine:
„Ei, avem timp încă!”

Casa e în prăbușire,
Tencuiala cade,
Vântul cu acoperișul
Cin' știe unde zace;
Să-l reparăm, că mâine
Cerul prin pod ne cântă…
Dar, Pató Pál intervine:
„Ei, avem timp încă!”

Grădina pustie, în schimb
Dă fruct frumos ogorul,
Cresc toate genurile,
Din plin, de macul roșu.
De ce stau rândașii?
Și pluguri la pândă?
Dar, Pató Pál intervine:
„Ei, avem timp încă!”

Dar cojocul, pantalonul,
E așa rărit, vechi,
Nici plasă de țânțari
Din ei n-ar ieși;
Doar croitor e lipsă,
Stofa timpul mănâncă…
Dar, Pató Pál intervine:
„Ei, avem timp încă!”

Așa trece prin viață;
Deși, i-au lăsat
Foarte mult străbunii,
Nimic nu i-a păsat.
Dar nu-i a lui vină;
În țară e adâncă,
La unguri, vorba veche:
„Ei, avem timp încă!”