Petrőczi Éva: Hat...
Hat... (Magyar)Szkárosi Bandinak
Hat villámposta-levelet küldtél nekem, március tizenhárom és tizenhat között, Te, Örök Copfos, oly váratlanul messzire költözött.
Kántor Petink hetvenkedésén láttuk egymást utoljára, élő és virgonc (ki)adásban, a Magvető Caféban, kétezer-tizenkilenc mára fényév-távoli novemberében.
Még nem éreztük akkor, mi, összesereglett váteszek, s váteszecskék, hogy ami ránk vár, minden, csak nem Éden.
Nevezzük inkább rettenetnek!
De Te, a szeretetben fáradhatatlan férfiú-gyermek, már megpihenhetsz, odafent, az egyetlen biztos Tenyérben.
|
FordításokOlaszSei... Cikos Ibolja Kérjen fordítást! |