Pilinszky János: Wie ambivalent (Milyen felemás Német nyelven)

Milyen felemás érzések közt élünk,

milyen sokféle vonzások között,

pedig zuhanunk, mint a kő

egyenesen és egyértelmüen.

Hányféle szégyen és képzelt dicsőség

hálójában evickélünk, pedig

napra kellene teregetnünk

mindazt, mi rejteni való.

Milyen

megkésve értjük meg, hogy a

szemek homálya pontosabb lehet

a lámpafénynél, és milyen

későn látjuk meg a világ

örökös térdreroskadását.

Wie zwitterhaft wir Gefühle erleben,

von der Reize Vielfalt gezerrt,

obwohl wir stürzen, wie Steine,

gerade und eindeutig die Bahn.

Wie viele Schanden, vermeintlicher Ruhm

spinnen um uns ihr Garn, obwohl

ausgebreitet in die Sonne gehörte

alles, was zu verbergen ist.

Wie

verspätet wir verstehen, dass

Zwielicht in den Augen genauer sein kann

als Lampenlicht, und wie

spät wir bemerken, dass die Welt

ewig in die Knie sinkt.