Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Pilinszky János: Panasz

Pilinszky János portréja

Panasz (Magyar)

Elevenen a csillagok alá,
az éjszakák sarában eltemetve,
hallod a némaságomat?
Mintha egy égbolt madár közeledne.

Így hívogatlak szótalan:
az örök hallgatásból,
idegen egeid alól
valaha is kiásol?

Eljut hozzád a panaszom?
Hiába ostromollak?
Köröskörűl a félelem
zátonyai ragyognak.

Számíthatok rád istenem?
Úgy vágyom közeledre,
dideregve csak hevesebb
a szerelmek szerelme!

Temess a karjaid közé,
ne adj oda a fagynak,
ha elfogy is a levegőm,
hívásom sose lankad.

Légy reszketésem öröme,
mint lombjai a fának:
adj nevet, gyönyörű nevet,
párnát a pusztulásnak.

1949



Az idézet forrásahttp://mek.oszk.hu

Klage (Német)

Unter den Sternen lebendig
im Morast der Nächte verscharrt -
kannst du mein Stummsein hören?
Als rauschte ein Himmel von Vögeln.

Unter deinen fremden Himmeln
ruf ich dir wortlos zu:
Aus meinem ewigen Schweigen
wirst du mich ausgraben - du?

Wird dich mein Klagen erreichen?
Ist die Beschwörung vergebens?
Eingekreist von den leuchtenden
Klippen der Angst.

Darf ich, Gott, auf dich rechnen,
der so sehr nach dir giert?
Liebe ist umsomehr Liebe,
je mehr sie friert.

Begrabe mich in deinen Armen,
gib mich dem Frost nicht preis,
wenn mir der Atem auch stockt,
mein Rufen ermattet nie.

Sei die Freude in meinem Beben -
so zittern Blätter am Baum:
Gib einen herrlichen Namen,
ein Kissen dem Untergang.




minimap