Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Pintér Tibor: a holnap eltolódott

Pintér Tibor portréja

a holnap eltolódott (Magyar)

a holnap eltolódott a bizonytalan időben

jelenléti viszonylagosság átgázol rajtunk
látszanak a pörzsölődés nyomai
égettek
tűzzel-vassal
árammal-drótokkal
és amivel lehet még
de nem elég
fojtottak hurokkal
kínoztak ólommal
mérgeztek mindennel
átvertek ezerszer
amivel lehet még
szögeztek vasakkal
kampóztak acéllal
kezembe sulykolt
világegyetem
lehet még
 
miért hagysz el engem erőmnek fogytán
gyertyámról viaszod is magamra cseppen
örömhöz üröm jár lassú alkonyodban
mikor arcomra fagy utolsó maszkod
 
miért hagytál el Uram-apám
 



FeltöltőCikos Ibolja
KiadóFekete Sas Kiadó
Az idézet forrásaSzázadvégi bukolika
Megjelenés ideje

il domani s’è spostato (Olasz)

in questo tempo sfuggente s’è spostato il domani

ci traversa la relatività esistente
si notano le tracce delle bruciacchiature
mi bruciavano
con fuoco e fiamme
con l'elettricità - con fili
e quant’altro ancor’
ma non basta
mi strozzavano col cappio
mi torturavano col piombo
mi avvelenavano con tutto
mi raggiravano mille volte
in tutti modi possibili
mi inchiodavano col ferro
mi uncinavano col acciaio
è possibile ancora
un universo pillato
fra le mie mani
 
perché mi abbandoni or’che scemano le mie forze
dalla mia candela pure la tua cera su di me ricade
nel tuo tramonto lento non vi’è rosa senza spine
quando la tua ultima maschera mi si gela sul viso
 
perché mi hai abbandonato, o Signore – Padre mio
 



FeltöltőCikos Ibolja
Az idézet forrásasaját

minimap