Barackfaág (Magyar)
Ahogy menekülve is hozzámbújsz, bontott hajjal, föltakartan, olyan vagy, mint vergölődő barackfaág a viharban.
Rázkódik a vállad, melled két csöpp kúpja gyáván-esetlenül összekoccan, lélegzésed elfúlva-akadozva reámterül.
Gyöngyházfényű, hullámzó hasadalja magasfeszültséggel tölti meg ujjaimat, fölszikrázik tőle a nyári éjjel.
Lehullik a szoknyád s mintha függöny hullna, künnreked a világ. Hajlítgat a szél s te nyöszörögve eltörsz, barackfaág. Feltöltő | P. T. |
Az idézet forrása | http://forum.index.hu/Article |
|
|