Révai Károly: Rákoczi haza jön
Rákoczi haza jön (Magyar)Márvány tenger partján enyhe szellő susog, Lombjukat ringatják örökzöld cziprusok; Kikeletre fordult, nyílnak a virágok, Rákóczinak sírján friss koszorút látok.
Elnémult a tenger, tükrén a nap játszik, Sötétkék vizében fényes arcza látszik; Ünnepélyes csend van, egy hullám se rezdül, Mintha az Istenség vonulna keresztül.
Ki járt ott ? Ki hintett virágot a sírra? Melyen a Magyarnak múltja van fölirva! Gyászos, sötét múltja, fényes jövendője! Szabadságot hirdet mindegyik betűje.
Vándorló madarak hozták a hirt erre: A Rákóczi sirja kivirult egyszerre! Tiszta hófehérben egy királyné járt ott, S Rákóczi sírjára szórta a virágot.
Tengerparti szellők enyhe fuvalomja, Örökzöld cziprusok ringatózó lombja. Sima tenger tükre, vándorló madárkák Esküsznek mindnyájan: a királynét látták!
Fehér márvány arczczal a sírnál megállott, Hófehér kezével szórta a virágot; Madárkák elbujtan lesték és fölirták, Hogy imigy köszönté Rákóczinak sírját:
»Légy üdvöz nagy lélek ott a túlvilágon! Engesztelő szóval küldött a királyom. Bocsáss meg! lásd mi is megbocsájtunk néked, Legyen a miénk is a te dicsőséged !
»Kapucinus zárda kripta üregében, Sok porló királysziv reszket örömében; Nyújtsd kezed Rákóczi! gyere haza hozzánk! Tárt Karokkal vár rád egész Magyarország !
»Az én ősz királyom azt súgta fülembe, Mikor a virágot adta a kezembe: — Engeszteld ki őtet átdöfött sziveddel, — Rákóczi bocsáss meg! a múltat feledd el! «
. . . S haza jön Rákóczi, a királyné hozza, Megfakult emlékét újra aranyozza. Haza jön Rákóczi! Jöjjetek eléje ! Örök áldás szálljon a király fejére!
|
FordításokNémetRákóczi kommt nach Hause Mucsi Antal Kérjen fordítást! |