Radnóti Miklós: A bujdosó

Az ablakból egy hegyre látok,

    engem nem lát a hegy;

búvok, tollamból vers szivárog,

   bár minden egyre megy;

s látom de nem tudom mivégre

    e régimódi kegy:

mint hajdan, hold leng most az égre

   s virágot bont a meggy.

1944. május 9.

Da minha janela vejo montanha,

    montanha não me vê;

escondo-me: a pena poema derrama,

    tudo é o que é;

e vejo esta graça muito antiga,

    mas eu não sei porquê:

como outrora, lua no céu oscila,

    ginja é flor em pé.

9 de Maio de 1944