Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Radnóti Miklós: Bájoló

Radnóti Miklós portréja

Bájoló (Magyar)

Rebbenő szemmel
ülök a fényben,
rózsafa ugrik
át a sövényen,
ugrik a fény is,
gyűlik a felleg,
surran a villám,
s már feleselget
fenn a magasban
dörgedelem
vad dörgedelemmel,
kékje lehervad
lenn a tavaknak,
s tükre megárad,
jöjj be a házba,
vesd le ruhádat,
már esik is kint,
vesd le az inged,
mossa az eső
össze szívünket.

 
1942 február 1.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://verspatika.wordpress.com

Affascinante (Olasz)

Seduto nella luce
con l’occhio vibrante,
si slancia il rosaio
oltre il steccato,
svanisce la luce
s’addensa la nube,
guizza il fulmine
e lassù più in alto,
forte e impetuoso,
risponde a picche
il tuono al tuono,
il cerulo dei laghi
laggiù s’accascia,
l’acqua s’ingrossa,
entra pure in casa,
spoglia la tua veste,
comincia a piovere,
levati la camicetta,
che la pioggia lavi
i nostri cuori insieme.



FeltöltőCikos Ibolja
Az idézet forrásasaját

minimap