Radnóti Miklós: Együgyű dal a feleségről

Az ajtó kaccan egyet, hogy belép,
topogni kezd a sok virágcserép
s hajában egy kis álmos szőke folt
csipogva szól, mint egy riadt veréb.

A vén villanyzsinór is felrikolt,
sodorja lomha testét már felé
s minden kering, jegyezni sem birom.

Most érkezett, egész nap messze járt,
kezében egy nagy mákvirágszirom
s elűzi azzal tőlem a halált.

Uşa se izbeşte, şi cum sosi,
ghivecile încep a tropăi,
şi-n părui o mică pată blondă
ca o vrabie-ncepe a piui.

Cablul vechi începe a ţipa,
târâie corpul molatic spre ea,
şi totul se-nvârte, nu pot nota.

Acum sosi, toată ziua departe
a fost, în mâna-i petală de mac,
ştiu, cu ea mă apără de moarte.