Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Radnóti Miklós: Egyszer csak

Radnóti Miklós portréja

Egyszer csak (Magyar)

Egyszer csak egy éjszaka mozdul a fal,

beleharsog a szívbe a csönd s a jaj kirepül.

Megsajdul a borda, mögötte a bajra szokott

           dobogás is elül.

Némán emelődik a test, csak a fal kiabál.

S tudja a szív, a kéz, meg a száj, hogy ez itt a halál,

           a halál.

 

Mint fegyházban a villany ha kacsint,

tudják bent a rabok s tudja az őr odakint,

hogy az áram mind egy testbe fut össze,

hallgat a körte, a cellán árnyék szalad át,

s érzik ilyenkor az őrök, a foglyok, a férgek a perzselt

           emberi hús szagát.

 

1942. április 20

 



FeltöltőMucsi Antal
Az idézet forrásaInternet

Auf einmal (Német)

Auf einmal plötzlich, eines nachts, die Wand hat sich bewegt,

die Stille donnernd hallt im Herzen und das Weh fliegt hinaus.

Die Rippen schlendern und auf die Schmerzen gewohntes Leidens

        ‘d das Trommeln bleiben aus.

Lautlos erhebt sich der Körper, nur die Wand schreit hellauf.

Das Herz, die Hand und der Mund wissen, dass es der Tod ist,

        der Tod ist.

 

Wie in einem Gefängnis, wenn das Licht blinkt,

die Gefangenen drin, dass die Wärter sind gelinkt,

dass auch der Strom in Körper zusammenläuft,

die Birne schweigt und ein Schatten läuft ins Himmelreich,

die Wachen und auch die Gefangenen schmöken den versengten

        der Geruch v’ Menschenfleisch.

 

20. April 1942

 

 



FeltöltőJakus Laura 1.
Az idézet forrásasaját mű

minimap