Radnóti Miklós: Emlék
Emlék (Magyar)Ó, én! szoknyás gyerek még, fölemelt karral álltam az ég alatt és teli volt a rét csillaggal és katicabogárral! Akkor fordította el rólam egy isten a szemét!
|
Erinnerung (Német)Ach, ich selbst ein Kind im Rock, mit erhobenen Armen unter dem Himmel Gras voll wie immer, ‘d Sterne, wo Marienkäfer leben! Dann wandte er sich von mir weg, Gott die Augen abzog!
|